Gránát

A gránát nem egyetlen kő, hanem egymással rokon ásványok teljes családja, kissé eltérő összetételekkel.

Hő és nyomás alatt, metamorf kőzetekben keletkeznek, gyakran természetes, csaknem tökéletes geometriai formájú kristályokban.

Annyira „beszédes”, hogy a geológusok jelzőként használják annak meghatározására, milyen hőmérsékleten és nyomáson alakult ki egy kőzet.

A neve a gránátalmát jelentő latin szóból ered, a gyümölcs vörös magjaira utalva.

Különös fénykorát a 19. században élte: a mélyvörös, sűrű „pavé” foglalatba ültetett bohémiai gránátok meghódították Európát, és a viktoriánus stílus jelképévé váltak.

Története azonban sokkal régebbi — a rómaiak gránátba vésték pecsétjeiket, a germán és kelta népek pedig már az V–VI. században ékszerekbe foglalták.

Bár a legismertebb színe a mélyvörös, a gránát narancsban, zöldben (tsavorit, demantoid) és rózsaszínben is előfordul.

A leghíresebb vörös gránátok Bohémiából (Csehország) származnak, de a család az egész világon megtalálható.

Az energiával, szenvedéllyel és megújulással társítva a gránát a január születési köve.

6,5–7,5-ös keménységével jól bírja a mindennapi viselést, és csak mérsékelt ápolást igényel a karcolások elkerüléséhez.

Puha kendővel könnyen tisztítható. Gazdag tónusa gyönyörűen érvényesül sárga aranyban és 925-ös ezüstben.